Az a helyzet, hogy Melinda Bald írónő egy trilógiát ígért, aminek eddig két kötete jelent meg. A másodiknak ( Engedd el ) a napokban értem a végére, de nem tudok úgy véleményt mondani róla, hogy az első könyvről ne osztanám meg veletek az értékelésem, a gondolataim.

Ez egy jó kiindulópont lehet azoknak is, akik esetleg eddig még nem találkoztak az írónő könyveivel. Azt is be kell vallanom, még így az elején, lassan egy éve ismerjük egymást Melinda Balddal, azóta egy nagyon jó barátság alakult ki közöttünk, aminek szerintem az egyik fontosabb alapköve az volt, hogy olvastuk és szerettük egymás könyveit. Nem leszek elfogult, viszont azt ki lehet mondani, hogy olyan témában ír, ami a kedvenceim közé tartozik.

„ Járj nyitott szemmel és nyitott szívvel, sosem lehet tudni, mit tartogat az élet.”

VIDEÓ A KÖNYVRŐL

Már a fülszövegben is elég sok mindent elárul nekünk az írónő, mégis amikor szembesültem a kezdetekkel, az valahogy szíven ütött. Liz egy teljesen hétköznapi nő, általában az otthona és a munkahelye között ingázik. Van egy biztos párkapcsolata, legalábbis ő annak hiszi, aztán egy nap, amikor hazaér, a barátját egy idegen nővel találja az ágyban.

A könyvben elég gyorsan pörögnek az események, szinte egy pillanatra sem lassulnak le, mégis vannak olyan alkalmak, amikor mintha megállna a lapokon is az idő. Érezzük, hogy valami hatalmas, mindent gyökeresen megváltoztató és felforgató dolog történt. Az első pillanattól fogva olyan érzésem volt olvasás közben, mintha ismerném Lizt. Mintha egy jó ismerősöm lenne, egy barát, vagy csak a szomszédlány. Valaki, akit nap, mint nap látok. Arc nélkül is végig előttem volt az alakja, az érzései annyira valóságosak voltak. Itt szeretném megjegyezni, hogy kevés leírást kapunk, alapvetően az emberi külső jellemzőkről is, de az írónő a környezetről sem mesél hosszasan. Nagyobb hangsúlyt fektet a karakter cselekedeteire, és az eseményekre, amikre nem mindig van befolyása.

Valahogy tovább kellene lépnie ezen a szörnyű eseményen. Vajon mit tennénk a helyében?

A barátnője egy kézenfekvő ötlettel áll elő: menjenek el együtt bulizni. Liz beadja a derekát, és egy ideig még talán jól is érzi magát, vagyis inkább elhiteti magával, hogy jól érzi magát. De darabokban van a szíve, és ezen nem tud túllépni ilyen könnyen.

A nyereményút lehet mindenre a megoldás, ha elutazik és ismeretlen emberek között, egy ismeretlen helyen kiengedheti a gőzt, talán felszabadultan élvezheti az életet.

Nem szeretnék előre mindent elspoilerezni, főleg mert az utazással hatalmas fordulatot vesz Liz élete, legalábbis engem olvasás közben elfogott egy érzés: mintha egy teljesen új világba csöppentem volna, egy minden ízében erotikus paradicsomba, ahol mindent lehet. Nem ismernek mások, nem tudnak a múltadról, és nem is kell megjátszanod önmagad, kacérkodhatsz bárkivel, aki megtetszik. Valahogy a szexuális kisugárzásod is megsokszorozódik. A férfiak vágyni fognak rád és meg akarnak majd kapni!

Liz az elején kissé bátortalan – nehezen tudja legyűrni magában a megbántottságot, szerelmes az exébe, ami a megcsalás után sem múlik el –, talán maga sem hiszi el, hogy milyen erős hatást gyakorolhat a körülötte lévő férfiakra, aztán szerencsére a helyi idegenvezető segít neki abban, hogyan vetkőzze le a gátlásait. Damienhez egyre erősebb szálak kezdik fűzni a nőt. Valóban van a jellemében valami titokzatos, játékos, szenvedélyes, és nehéz az útjából kitérni. Folyamatosan terelgeti előre Lizt. Mintha csak egy kisördög telepedne a nő vállára, aki állandóan rossz dolgokra csábítja, buja gondolatokat súg a fülébe. Liz pedig enged a vágyainak.

Biztosan sokunknál fontos szempont, hogy tudjunk azonosulni a főszereplővel, átérezzük a helyzetét és megértsük a döntéseit. Itt szerencsére ezzel nem volt gond, mert Liz később is marad az a hétköznapi nő, aki volt. Nem játssza meg magát, és nem is lesz belőle egy csettintésre dögös amazon. Mindezt a helyzetek hozzák magukkal, amikhez alkalmazkodnia kell, vagy csak élni a kínálkozó lehetőséggel. Többnyire a férfiak kezdeményeztek, és azok sem légből kapott szituációk voltak, inkább nagyon is életszerű beszélgetések, majd forró pillanatok.

Az írónő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bemutassa nekünk, minden férfi más és más, egyáltalán nem egyformák, és a szexuális érdeklődés, eredmény terén is különböznek egymástól. Az egyik kedvenc jelenetem például Adalbertóhoz kapcsolódik. Ő egy aranybarna, kigyúrt pasasként van előttem, akinek van egy tipikus mély baritonja és határozott, mediterrán macsó kisugárzása. Amikor Lizzel összemelegednek kiderül mennyire figyelmes, odaadó ember. Lehet ilyen férfi is csak mesékben van, vagy épp Melinda Bald könyveiben, de olyan jó volt elképzelni ezt a férfi típust, akinek már a jelenléte is biztonsággal tölti el a nőt.

„Visszacsókolok. Követelőzve. Többet akarok. Teljes testével a kőnek nyom. Kezét a lábamra csúsztatja. Lassú mozdulatokkal araszol egyre feljebb és feljebb a combomon. Ujjai a bikinim szélén kalandoznak. Elönt a nedvesség. Most már ha akarnám sem tudnám leállítani. De nem akarom. Istenem, dehogy akarom! Megérzem a kezét a vékony anyagon keresztül és csak egy hajszál választ el attól, hogy elélvezzek.”

Több túlfűtött erotikus jelenet is van a könyvben, ami aztán egy váratlan fordulattal zárul. Szerencsére a folytatása hamar érkezett, és addig is Melinda Bald az írói oldalán megosztott apró „csemegéket” a következő könyvből.

 A könyvet megtaláljátok a Libri polcain, Bookline és a Book Dreams Kiadó oldalán! ;)

Melinda Bald írói csoportját pedig a facebookon : Melinda Bald mámoros világa néven.